Ma egy csodálatos nevelőszülővel hozott össze a Sors. Telefonon már beszéltünk párszor, februárban helyeztem hozzá az akkor újszülött Gerit.

A nevelőszülő egy fiatalos, mosolygós filigrán csaj, 3 saját gyerekkel, ő maga amúgy szinte szakmabeli. A  kicsivel érkezett a meghallgatásra, hogy a szülők láthassák a babát, ami nagyon szép gesztus volt tőle. Elmondta, hogy a vérszerinti anya és apa rendszeresen látogatták a babát, telefonon érdeklődtek és ő - még ha nagyon meg is szerette Gerit - támogatja, hogy hazakerülhessen. Felajánlotta, hogy bármikor felhívhatják telefonon, segít, ad nekik gyerekruhát ha elfogadják, babanaplót írt és még 2-300 fotót is kiír nekik CD-re, hogy legyen képük az első hónapokról is.

Megható, szívszorító és örömteli meghallgatás volt, egy szép csütörtöki nap. Kedden délután Geri otthon volt, az övéivel. Lekopogom, hogy soha ne bánjuk meg a döntést!