16 és fél éves, hosszúlábú, nyurga kamaszfiú. Jóeszű, értelmes, gazdag szülők gyereke.

Alkoholista és drogos.

Amikor már az életét kellett féltenünk, a testi épsége miatt aggódtunk, amikor a pár hetes kistestvére biztonságában nem voltunk biztosak, meg kellett írnom a határozatot.

Megérezhette: 6 napon keresztül próbáltuk megcsípni, a hetediken felhívott az édesanyja: 20 perc múlva nálunk vannak a gyerekkel.

Alkudozott, hogy az anyja adjon neki több pénzt, mielőtt a befogadó otthonba indulunk. Hogy kerítsenek neki egy telefont /az övé ki tudja, hová lett: elveszett vagy pénzzé tette, hogy jusson szerre/. Hogy álljunk meg egy trafiknál, cigit venni. Mondtam, hogy kiskorú, szó sem lehet róla, örüljön annak az egy doboznak, ami nála van, ossza be, holnap reggelig csak elég lesz tán neki.

Azt mondta, egy hónapja nem iszik. Nem igaz, bár a legutóbb 2,5%-os eszméletvesztéses alkoholmérgezése után ez sem lenne csoda. Felnőtt ember belehalna abba a mennyiségbe, amit ő rendszerességgel iszik.

Állította, nem drogozik, a vizeletvizsgálat igazolja. Nem, a  vizeletvizsgálat nem igazolta, és ezt mind a ketten tudjuk.

Sajnáltuk, mert kár érte, jobb sorsra lenne érdemes.

A befogadóotthonban azt mondta, az anyja végül beleegyezett, hogy az összes pénz maradjon nála, amit odaadott, nem kell betegyen belőle a lakásotthon kasszájába.

Hazudott. Lehet, hogy menthetetlen?